Konstantin, VII., Bíborbanszületett, Konstantinosz Porphyrogennétosz (905. máj.-959. nov. 9.): bizánci császár (ur. 913-959), a makedón dinasztia tagja. - VI. (Bölcs) Leó cs. (ur. 886-912) fia. Melléknevét onnan kapta, hogy a bizánci cs. palota „bíbortermében” született. 911: apja társcsászárrá koronázta. 7 é. volt, amikor atyja meghalt. Az uralmat nagybátyja, Alexandrosz (ur. 912-913), majd annak halála után a régenstanács vette át. 920: az örmény származású I. Romanosz Lakapénosz (ur. 920-944) flottaparancsnok koronáztatta magát cs-rá. ~ 25 é. csak névleges uralkodó volt. 945: Romanosz Lakapénoszt a fiai buktatták meg, ettől kezdve ~ uralkodott. Utóda fia, II. Romanosz (ur. 959-63). - A hatalmat ténylegesen nem gyakorló ~ ifjú éveiben tudós kört szervezett. Ennek tagjai segítségével a korábbi antik és bizánci gör. irod. föllelhető termékeit összegyűjtötte és kivonatolta, s azok úgy maradtak az utókorra, mint ~ személyes munkái (Basilica c. törvénykv., antik auctorok műveinek fölhasználásával mezőgazd., állattani és orvosi munkák kivonata). Új műveket is készítettek, ezek közül legjelentősebbek a nagyapjáról mint követendő példáról írt Baszileiosz élete, a birod. katonai-közig. egységeivel foglalkozó A tartományokról. - A korai m. tört. szempontjából a legjelentősebb a Birodalom kormányzásáról (De administrando imperio) c. munkája, amit 948-952: fia, Romanosz számára tankv-nek szánt, s ~ a fiú 14. születésnapján adta át. A kv-ben foglalkozik a bizánci birod-mal határos népekkel (besenyők, úzok, kazárok, alánok, szlávok, bolgár-törökök, türkök [azaz m-ok]), s azok egymáshoz és a bizánci birod-hoz való viszonyával. A türkökként említett m-okról szóló tudósítás (3-4, 8., 13., 37-42. f.) számos ponton megerősítik és kiegészítik az arab földr. utazók azonos témájú följegyzéseit. - M: Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae. Bonn, 1830, 1840. - A birod. kormányzása. A gör. szöveget kiadta és m-ra ford. Moravcsik Gyula. Uo., 1950. F.I.T.

A m. honfoglalás kútfői. Szerk. Pauler Gyula és Szilágyi Sándor. (Marczali Henrik-Vári Rezső: A bizánci kútfők) Bp., 1900. - A m-ok elődeiről és a honfoglalásról. Bp., 1983. - Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori m. tört. bizánci forrásai. Bp., 1988.